Ortopédia - Mi az és mire jó?

Az ortopédia a teljes tartó és mozgató szervrendszer veleszületett és szerzett rendellenességeivel, mozgásszervi betegségek gyógyításával és az ide vonatkozó kutatásokkal foglalkozik. Gyógyszeres, sebészeti és fizikai módszerekkel gyógyítja az ízületek, izmok, inak, csontok fájdalmait, sérüléseit, merevségét. Szűrővizsgálatokkal megelőzi az egyes mozgásszervi és csontrendszeri betegségek kialakulását, rosszabbodását.

A cikkből megtudhatja, melyek a leggyakoribb ortopédiai betegségek, milyen panaszokkal fordulhat ortopéd orvoshoz, mire számíthat az ortopédiai vizsgálaton, és megismerkedhet a kezelési lehetőségekkel.

Melyek a leggyakoribb ortopédiai betegségek?

A leggyakoribb ortopédiai betegségek a csontokat, ízületeket, inakat, szalagokat, tehát a tartó és mozgató rendszer elemeit érintik. Ezen problémák minden életkorban jelentkezhetnek születéstől kezdve időskorig, ám vannak egyes életkorokhoz kapcsolódó rendellenességek. A balesetből, sérülésből származó bajok, úgynevezett szerzett ortopédiai betegségek pedig a mindennapi tevékenységeink során alakulhatnak ki.

Veleszületett rendellenességek

A veleszületett rendellenességekre születés után vagy az első hetekben fény derül. Deformitások (dongaláb, felcsapott láb, befelé forduló lábfej, ferdenyak) és fejlődési rendellenességek (szám feletti ujj, hiányzó végtag, végtagrövidülés) a magzati élet során alakultak ki. Ide tartozik a csípőízület fejletlensége (csecsemőkori dysplasia), melynek alakulását az első év során többször ellenőrzik. 

Később kialakult rendellenességek

Egyes ortopédiai rendellenességek a fejlődés bizonyos szakaszaiban, illetve később alakulnak ki örökletes hajlam, külső tényezők vagy ezek együttes hatására. Óvodás- és iskoláskorban a gerinc és lábboltozat fejlődése során, későbbi életkorban túlzott terhelés, egyéb hatásra alakulhat ki lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülés. A mellkasdeformitások (tölcsérmell, tyúkmell) az első életévektől kezdve észlelhetők, alakulásuk tendenciája figyelemmel kísérendő.

Baleseti sérülések

Külső fizikai erőhatás vagy rosszul kivitelezett mozdulat váz- és mozgásrendszerünk bármely elemét kimozdíthatja anatómiai helyzetéből úgy, hogy az utána funkcióját nem vagy nem teljesen tudja ellátni. Egyszeri nagy erőhatáson kívül történhet ez a folyamatos túlzott terhelés révén kialakuló mikrosérülések következtében. Csonttörés, ízületi kimozdulás, ficam, ínszalagok és izmok sérülése súlyos, akár életveszélyes vagy kisebb egészségi károsodást jelent.

Csontokat érintő betegségek

Csonttörés vagy repedés létrejöhet egyszeri nagy fizikai erő hatására vagy tartós túlterhelés (fáradásos csonttörés), csontritkulás következtében. Csontkinövés jellemzően a nagylábujj alappercén és a sarokcsonton alakulhat ki. Különböző csontfejlődési zavarok a csontok méretében és alakjában okoznak elváltozást. 

Porcokat érintő betegségek

Nagy terhelésnek kitett ízületeknél jellemző a hosszabb ideig tartó mikrosérülések, elhasználódás során kialakult porckopás. A térdnél az ezt megelőző állapot a porc felpuhulása, hirtelen csavarodó mozdulat hatására porcleválás. A gerinccsigolyák közötti porc kisebb mértékű károsodása a porckorong kiboltosulás, ezt követő állapot a porckorongsérv. Rendellenes porcosodás következtében alakulnak ki a mellkasdeformitások.

Inakat érintő betegségek

Az inak az izmokat a csontokhoz rögzítő rostos szövetek.

Inak betegségei:

  • Íngyulladás legtöbbször tartós igénybevétel, túlterhelés következménye.
  • Az ínszakadás hirtelen trauma, sokszor rejtve maradt sorozatos mikrotraumák, gyulladás által előzetesen már sérült ín elszakadása vagy leszakadása a csontról vagy az izomról.
  • Ínhüvelygyulladás esetén az inat védő fal belső hártyája gyullad be.

Szalagokat érintő betegségek

A szalagok az ízületi tok stabilitását biztosító rostos szövetek. A szalagok sérülései általában rossz mozdulat, erős külső behatás, baleset következtében történik. Ekkor, az ízületben egymáshoz kapcsolódó csontvégek kissé eltávolodnak egymástól, a szalagok megnyúlhatnak, többszöri megnyúlás után veszítenek rugalmasságukból. 

Örökletes tényezők is okozhatják a laza szalagokat. A megnyúlt, laza szalagok nem képesek megfelelően biztosítani az ízületi tok stabilitását. Súlyosabb trauma következtében a szalagok el is szakadhatnak, ami az ízületi tok instabilitását eredményezi. Mozgáshiány vagy más ok miatt kialakult túl feszes szalagok beszűkítik az ízület mozgásterét.

Izmokat érintő betegségek

A vázizomzat a mozgást lehetővé tevő szövetek, betegségük hátterében számos belgyógyászati, idegrendszeri, örökletes és egyéb ok állhat.

Mozgásszervrendszeri okból eredő izmok sérülései között az 

  • izomhúzódás,
  • izomszakadás,
  • izomegyensúly hiánya,
  • izomgörcs és
  • izomrövidülés fordul elő leggyakrabban.

Ízületet érintő betegségek

Ízületi gyulladás bármelyik ízületet érintheti, egyszerre többet is, lehet heveny vagy krónikus, kapcsolódhat autoimmun vagy anyagcsere-betegséghez. Rándulás esetében az ízületben a csontvégek kimozdulnak helyükről, eltávolodnak egymástól, ficam esetében pedig ebben a rendellenes helyzetben maradnak, kiszakadva az ízületi tokból.

ortopédiai betegségek

Milyen panaszokkal forduljunk ortopéd szakorvoshoz?

Forduljunk ortopéd szakorvoshoz, ha mozgásszervi, gerinctáji, csontozatot érintő, ízületekben jelentkező vagy izomfájdalmat érzünk. Ortopédiai betegségre gyanakodhatunk mozgásszervrendszerünk bármely pontján jelentkező, jelentős mértékű, néhány napnál tovább tartó, nem csillapodó vagy időszakosan mindig visszatérő fájdalom esetén.

Előfordul, hogy kisebb-nagyobb traumatikus esemény után lép fel a fájdalom, de különösebb előzetes esemény nélkül is jelentkezhet. Kísérheti a fájdalom helyén duzzadás, bőrpír, láthatóan rendellenes helyzet, zsibbadás.

Baleset, sérülés és nagy fájdalom esetén egyértelmű, hogy ezekkel a tünetekkel mielőbb ortopéd szakorvoshoz fordulunk, de a hosszabb ideje tartó tompább panaszok esetében is helyes, ha nem halogatjuk a szakorvosi vizsgálatot.


Testrészeket érintő panaszok és tünetek

  • Térdet érintő panaszok. Fájdalom bizonyos mozdulatoknál vagy mozgásnál, például lépcsőzéskor vagy pihenéskor is, reggeli felkeléskor vagy napközben terhelésre. Hajlításkor kattogás. Mozgáskorlátozottság: csak bizonyos mértékig nyújtható, hajlítható a végtag. 
  • Vállfájás. Jelentkezhet pihenés után a bejáratódásig vagy terhelés hatására, a kar fej fölé emelésekor vagy éjjeli mozdulatlanságkor is. Kísérő tünetek: ropogás, erőtlenség, lemerevedés, instabilitás érzése.
  • Hátfájás. A gerinc nyaki derék- és ágyéktáji csigolyáinál, a keresztcsontnál és a lapockák mentén a leggyakoribb az izom- és csonteredetű fájdalom. A diagnózishoz fontos a fájdalom helyének behatárolása, valamint hogy milyen tevékenységek során (fekvés, állás, előredőlés) jelentkezik. A fájdalom jellege: zsibbadás, enyhe vagy igen erős fájdalom. Egyéb tünetek: mozgásképtelenség, érzéketlenség. A fájdalom kisugározhat az alsó végtagokba is.
  • Csípőfájdalom. Hirtelen kezdődik vagy tompán indul,  és fokozatosan erősödik, járáskor, terhelésre a csípőben jelentkezik a fájdalom. Merevség, járásképtelenség, sántító járás kísérhetik. 
  • Könyökfájdalom. A diagnózishoz fontos, milyen mozdulatra: ökölbeszorításkor vagy az ujjak terpesztésénél, vagy hajlításkor, nyújtáskor  jelentkezik-e a fájás, kíséri-e duzzadás, merevség, égető érzés egyidejűleg.
  • Fájdalom a lábfejen vagy annak egy területén. A fájdalom jelentkezhet a nagylábujj tövében, valamelyik lábujj ízületében, a talpboltozatban, a sarkon hosszabb járás után vagy terhelés nélkül is. Szúr, lüktet, húz. Duzzanat, bőrpír, melegség, zsibbadás kísérheti. A lábujjak nyomásra érzékenyek.
  • Alsó lábszár fájdalma. A fájdalom jellegétől és helyétől függően nemcsak ortopédiai probléma okozhatja. Görcsös, nyilalló, sípcsonton vagy izmon, egy ponton vagy kb. tenyérnyi felületen érezhető. 
  • Csukló fájdalma. Bizonyos mozdulatoknál jelentkezik, mozgás beszűkülése kíséri. Az ízület nem terhelhető. Duzzanat is járhat vele.
  • Kéz ízületeinek fájdalma. Az ujjak ízületei fájdalmasak mozgatáskor, de pihenéskor is, megduzzadnak, göböt képeznek, deformálódnak, elgörbülnek az ujjak. Fájhat csak a hüvelykujj belső párnája. 

Milyen kezelési lehetőségek vannak az ortopédiai betegségek orvoslására?

Ortopédiai betegségeket amennyiben arra lehetőség van, konzervatív kezelési módszerekkel, amennyiben ezektől nem várható kielégítő megoldás, műtéttel, sebészeti úton gyógyítanak.

Konzervatív kezelések

A konzervatív kezelések közé tartoznak a gyógyszeres és fizikai terápiák: gyógyszeres

fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, injekciós porcpótlás, fizikoterápiás (elektroterápia, lökéshullám kezelés, ultrahang) és fizioterápiás (gyógytorna, gyógymasszázs) kezelés.

Sebészeti beavatkozások

Sebészeti beavatkozást igénylő betegségek helyreállításakor fontos szempont, hogy a műtét minél kisebb megterhelést jelentsen a szervezet számára. Az egyes testrészek sebészeti megoldást igénylő gyógyítását leginkább az adott testrészre szakosodott ortopédsebész specialisták végzik.

  • Artroszkópos vizsgálat, műtét. - Mikrosebészeti eljárás, ízületi tükrözés diagnosztikai és/vagy kezelési céllal. Az artroszkópos műtét előnye, hogy egynapos sebészeti beavatkozással elvégezhető a térd, váll, könyök, kéz, boka ízületeknél a porc- és szalagsérülések kezelése az ízület feltárása nélkül.
  • Műtétek - csontok, szalagok, ízületek sérüléseinek sebészeti helyreállítása. Térdműtét, vállműtét, gerincsérvműtét, combcsont műtét, csípőműtét, térdműtét, hátműtét, sípcsontműtét, bokaműtét, könyök műtét, kézműtét, csuklóműtét, lábműtét.
  • Protézis beültetése. Az elhasználódott, mozgásképtelen ízület  művi ízülettel (gyógyászati segédeszköz) való pótlása, implantátum beültetése. Csípőprotézis, térdprotézis, vállprotézis.

Hogyan folyik az ortopédiai vizsgálat?

Ortopédiai vizsgálatra érkezve gyűjtsük össze panaszainkat: a fájdalom jellegét (tompa, szúró, hasogató- stb.), időtartamát, mikor lép fel, egyéb kísérő tüneteket (duzzanat, bőrpír, mozgáskorlátozottság, stb.). Ezután a következőkre számíthatunk:

  • Az orvos további kérdésekkel pontosítja a hallottakat az esetleges anamnézisre (korábbi kórtörténet) is kiterjedve, 
  • megtekinti és fizikálisan megvizsgálja az adott testrészt, ellenőrzi funkcióját. 
  • Ha szükségesnek tartja, képalkotó vizsgálatokra  (röntgen, ultrahang, CT, MRI vizsgálat) küld, hogy megbizonyosodjon a csontok és lágyrészek állapotáról. 
  • Ritkán előfordul, hogy a képalkotó vizsgálatokon artroszkópos vizsgálatot is elrendel.
  • Lábpanaszok esetén podoszkópos talpnyomásmérésre is szükség lehet.

A vizsgálatok eredményei alapján állapotfelmérés után az orvos felállítja a diagnózist, aminek alapján összeállítja a kezelési tervet.