Impingement szindróma - A váll ütközési szindrómája

Az ütközési szindróma a váll egyik inának a betegsége. A váll anatómiai felépítése magában rejti ezt a sérülésveszélyt.  A rotátorköpeny négy izom, inak és szalagok szövete. A rotátorköpeny négy izmának inai egészséges állapotban is egy szűk, csontos térben mozognak a felkarcsont, lapocka és kulcscsont végződéseinek találkozásánál. Ha a tér még szűkebbé válik valamilyen okból, az inak folyamatosan ütköznek a lapocka csontnyúlványával, a hollócsőrnyúlvánnyal. Ütközési szindróma esetén a kar felemelésekor a felkarcsont nekiütközik a supraspinatus izom inának vagy csontnyúlványba, és összenyomja az ínt, vagy a supraspinatus izom ina ütközik a váll tetejét alkotó csontba. Gyakoribb a vállízületet erősen igénybe vevő sportolóknál, ezért úszóvállnak vagy dobóvállnak is nevezik.

A váll ütközési szindróma fajtái

Az ütközési szindrómát aszerint csoportosítjuk, hogy külső vagy belső ok miatt történik az ütközés.

  1. Elsődleges ütközési szindróma esetén csontkinövés, anatómiai sajátosság, törés utáni rossz helyzetben gyógyulás vagy más közvetlen ok áll a háttérben.
  2. Másodlagos ütközési szindrómánál az ütközés eredete a vállízület gyengesége, instabilitása, ízületi lazaság, rotátor köpeny sérülése.

A sérülés mértéke szerint is csoportosíthatjuk.

  1. Korai stádiumban mérsékelt fájdalom mellett, kisebb fokú mozgáskorlátozottság jelentkezik.
  2. Előrehaladott stádiumban jelentős a mozgás beszűkülése, az ín el is szakadhat.

Mitől alakul ki az ütközési szindróma?

Az ütközési szindróma kialakulásában legtöbbször több összetevő együttesen játszik szerepet. Minden esetben a vállízület felett lévő tér beszűkülése jelent problémát. Ez több okból fordulhat elő: 

  • Egyéni anatómiai sajátosság esetén a vállcsúcs elülső felszínén levő csonthíd, a vállcsúcs bizonyos formája, vastagsága miatt az általánosnál is szűkebb a tér.
  • Hosszabb idő alatt alakul ki, amikor a kar felemelésével járó munka vagy sport miatt fokozott a terület igénybevétele. 
  • A csontnyúlvány és az inak közötti rést kipárnázó nyáktömlő vagy az ín a túlhasználat miatt begyullad, megduzzad.
  • Rotátorköpeny sérülés, korábbi törés okozza a szűkületet.

Milyen tünetekkel jár a váll impingement szindróma?

A váll ütközési szindróma általános tünete a vállfájdalom és mozgás beszűkülése.

  • a fájdalom a kar oldalra emelésénél jelentkezik 60-120 fokos tartományban,
  • ebben a magasságban elakad a kar emelése, csak segítséggel vagy kicsit elforgatva emelhető tovább,
  • fájdalom a váll elülső és oldalsó részén,
  • a fej feletti magasságba emeléskor,
  • a váll forgatásakor  jelentkezik
  • a fájdalom miatt korlátozott a kar mozgatási lehetősége,
  • éjszaka felébreszti a beteget a fájdalom.

Hogyan diagnosztizálják az ütközési szindrómát?

Az ütközési szindróma diagnózisához az orvos 

  • fizikális vizsgálat során  ellenőrzi a tüneteket, a mozgáskorlátozottság mértékét, fájdalom jellegét, helyét. 
  • Röntgen felvétel minden esetben szükséges az esetleges csontos elváltozások kimutatásához. 
  • Ultrahangvizsgálat nem feltétlenül szükséges, az izomelváltozások kimutatása lehetséges vele.
  • MR vizsgálat sem feltétlenül szükséges, a gyulladások, szakadások mutathatók ki vele.

Hogyan történik az impingement szindróma kezelése?

Az impingement ütközési szindróma tünet, megszüntetéséhez a hátterében álló okokat is kezelni kell. A kezelés a sérülés súlyosságától, a mozgáskorlátozottság mértékétől, a beteg életkorától és fizikai állapotától is függ. Ennek megfelelően szóba jöhet konzervatív kezelés és műtét is. A kezelés rövid távú célja mindkét esetben a fájdalom megszüntetése és a mozgástartomány minél teljesebb helyreállítása, hosszabb távon a kiváltó ok megszüntetése, ezáltal a kiújulás megelőzése.

  • Konzervatív kezelés során fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés fizikoterápiás eszközökkel, injekcióval,
  • emellett gyógytornával a rotátorköpeny izmainak erősítése, a vállízület és lapocka mozgásának helyreállítása, a nyak-vállöv-mellkas funkcionális együttműködésének helyreállítása történik.
  • Műtét célja a lapockanyúlvány és a rotátorköpeny közötti távolság növelése. Artroszkópos, félig artroszkópos műtéttel vagy kis feltárással eltávolítható a megvastagodott vállcsúcs, a gyulladt nyáktömlő, varrható a szakadt rotátorköpeny.
váll ütközési szindróma kezelése

Hogyan előzhető meg az ütközési szindróma?

Az ütközési szindróma csak részben előzhető meg. 

  • Hajlamosító tényező, ha anatómiai sajátosság miatt az általánosnál szűkebb a vállízület feletti tér. Ebben az esetben fokozottabb igénybevétellel járó sportok vagy munka nem javasolt.
  • Rendszerint csak a kezdeti tünetek megjelenésekor derül fény erre, ilyenkor javasolt a kímélet.
  • A vállat és rotátorköpenyt érintő sportsérülések után a megfelelő rehabilitáció segít elkerülni az ütközési szindróma kialakulását.

Impingement szindróma gyógytorna gyakorlatok

Az ütközési szindróma gyógytornájában a rotátorköpeny izmainak erősítése, a dinamikus mozgások helyreállítása, nyak-váll-mellkas mozgásainak helyreállítása a cél. Otthon, naponta többször is végezhető nyújtások, alkalmanként ismételjük ötször:

  1. Kapaszkodjunk kezünkkel a fájós váll oldalán vállmagasságban az ajtófélfába, forduljunk el a törzzsel lassan, amíg a váll húzódását érezzük.
  2. Álljunk vízszintesen oldalra nyújtott karokkal, tenyér felfelé néz. A karok mozgatása nélkül közelítsük egymáshoz a két lapockát.
  3. Egyik karunkat nyújtsuk előre, másik kezünkkel húzzuk a felkart a törzs elé keresztben. Mindkét oldalon végezzük.

Mit kell tudnunk még az ütközési szindrómáról?

A legtöbb esetben konzervatív módszerekkel gyógyítható az ütközési szindróma, ám időigényes, 4-6 hónap is szükséges hozzá. Műtét után maximum 10 napig kendővel felkötik az alkart, a váll pihen, ezután kezdődik a gyógytorna, ami a rehabilitáció elengedhetetlen része, teljes gyógyulás 2-6 hónap után várható.