A térdszalagok sérülései

Térdszalag sérülés esetén a négy fő térdszalag közül általában több együtt, vagy a meniscus porcgyűrűvel, térdfelszínekkel együtt sérül. A térdszalagok súlyos sérülése, szakadása az ízületi tok károsodásával, rándulással, ficammal is együtt járhat.

Ezen szalagok sérülése leginkább aktív, valamint visszavonult, de alkalmanként játszó, valamint amatőr focistáknál, 45-55 éves kor táján fordul elő. Sérülékenysége abban rejlik, hogy a két leghosszabb csontunk, a combcsont és a sípcsont nagy erőkart jelent a találkozásuknál levő ízületünk, a térd stabilitását biztosító rugalmas, rostos szalagok számára, különösen, ha nagy igénybevételnek vannak kitéve.

A térdszalag sérülések fajtái

A térdszalagok sérülései a károsodás jellege és súlyossága szerint lehet: 

  1. Húzódás. A szalagok hirtelen megnyúlnak, de visszatérnek eredeti helyzetükbe.

  2. Nyúlás. A szalagok többszöri húzódás eredményeként nem nyerik vissza feszességüket, rugalmasságukat. A megnyúlt szalagok lazábbak, az ízület instabilitását okozzák.

  3. Részleges szakadás. A szalagokon kisebb szakadás történik, a rostok egy része szakad be.

  4. Szakadás. A legsúlyosabb sérülés, valamelyik szalag, esetleg mindegyik elszakad.

A sérülések során az alábbi szalagok érintettek:

  1. Elülső keresztszalag - a leggyakoribb sérülés.

  2. Hátulsó keresztszalag - ritkábban fordul elő.

  3. Külső és/vagy belső oldalszalagok - a belső oldalszalag sérülése gyakori, a külsőé ritkább. 

  4. Oldalszalag kiszakadása a csontból

  5. Szerencsétlen hármas - jellegzetes eset, az elülső keresztszalag, a belső oldalszalag és a meniscus egyszerre sérül.

térdszalag sérülés

A térdszalag sérülés okai

A térdszalag sérülései tipikus sportbalesetnek mondható: síelés, labdarúgás, jégkorong, korcsolyázás és a hirtelen megállással járó labdajátékok során hat a térdszalagokra olyan nagy és oldalirányú erő, ami a szalagokat károsítja. Hétköznapi mozgás során is előfordulhat véletlen rossz mozdulat. További okok: 

  • az ízület csavarodásával járó mozdulatok

  • az ízület oldalirányú kimozdulása 

  • baleset során az ízületre túl nagy terhelés hárul

  • genetikailag lazább szalagok esetén nagyobb a rizikófaktor

  • genetikailag túl feszes szalagok sérülékenyebbek

  • korábbi sérülés során károsodott szalagok kevésbé terhelhetők

Milyen tünetekkel jár a térdszalag-sérülés?

Általános tünet a fájdalom és az ízület instabillá válása, különösen egyenetlen talajon vagy hirtelen irányváltoztatásnál. Emellett a sérülés helyére vonatkozólag jellegzetes tünetek is vannak:

  • Elülső keresztszalag sérülésekor: hirtelen hasító fájdalom, térd duzzanata, összerogyás érzése az instabilitás miatt.

  • Hátulsó keresztszalag sérülésekor: térd duzzanata, fájdalom.

  • Keresztszalagok sérülésekor olykor pattanó hang is hallható.

  • Oldalszalag sérülésekor oldalirányú mozgás esetén jelentkezik az instabil érzés

  • Ízületi blokk: az ízület nem terhelhető, a leszakadt szalagvégek becsípődnek az ízületi felszínek közé.

Hogyan diagnosztizálják a térdszalagok sérülését?

A térd sérülése esetén több lépésben lehet behatárolni a szalagok sérülését. Az orvos fizikálisan megvizsgálja a sérültet, kikérdezi, hogyan zajlott a baleset. 

  • Mozgatással ellenőrzi a térd kimozgathatóságát, kóros mozgathatóságát.

  • Röntgennel ellenőrzi, történt-e csontsérülés. 

  • A lágyrészek képalkotó vizsgálata szükség esetén MR-rel történik.

  • Az ízületi folyadék lebocsátásával látható, véres-e. Ez utal csontsérülésre és/vagy szalagszakadásra.

  • Artroszkópos beavatkozással lehetőség van a szalagszakadás diagnosztizálása mellett a leszakadt rész eltávolítására is.

Hogyan kezelhetők a térd szalagsérülései?

A szükséges kezelés a sérülés súlyosságától és az érintett szalagtól, valamint a kórelőzményektől is függ. A konzervatív kezelés vagy a műtéti megoldás közül az orvos a várható jobb eredmény és a konkrét eset ismeretében választ.

  •  Részleges szakadás és az oldalszalagok sérülése esetén a sérült szalagok rögzítés mellett önmaguk is gyógyulnak. A kímélés a pihentetéstől rögzítősín felhelyezésén át a gipszelésig terjed. A gyógyulás ez esetben hegesedéssel történik.

  • Teljes szalagszakadás esetén az orvos a legtöbb esetben artroszkópos műtéti úton varrja a szalagokat. Ezt követően is szükséges a rögzítés, majd a gyógytorna

  • A szakadt keresztszalagot ínnal pótolja az orvos. 

  • Az oldalszalagok műtéte feltárással, szalagvarratokkal történik.

  • Minden esetben fontos a beavatkozást követően a gyógytorna.

Hogyan előzhetők meg a térdszalag-sérülések?

Sportolásnál vegyük figyelembe életkorunknak megfelelő fizikai állapotunkat: negyven-ötven éves korban a rostos szalagok teherbíróképessége és rugalmassága már veszített korábbi állapotából.

  • Őrizzük meg az optimális testsúlyt.

  • Túlsúllyal, edzetlenül ne a korábbi szinten terheljük az ízületeket.

  • Rugalmas talajon fussunk.

  • Fogyasszunk mindig elegendő (min. napi 2 liter) folyadékot a szövetek rugalmasságáért.

  • Korábbi sérülések után ne hanyagoljuk el a gyógytornát, és a teljes terhelést csak teljes gyógyulás után (olykor egy év is lehet) vezessük be.

  • Síelésnél megfelelően válasszuk ki a felszerelést és a tudásunkhoz mért pályát.

  • Fáradtan mondjunk le a “csak még egy utolsó” menetről.

Mit kell tudnunk még a térdszalag-sérülésekről?

A szalagsérülések kezeléséhez ajánlott térdspecialistát választani, aki a különböző lehetőségek közül az adott sérülésnek legmegfelelőbbet választja ki. Elhanyagolt, kezeletlen szalagsérülés újabb sérüléshez, porckopáshoz, súlyosabb balesethez vezethet.